A jogi evaluáció a hatékonysági vizsgálatok egyik speciális típusa a process, output és outcome evaluációs módszer mellett.
A jogi evaluáció a hatékonysági vizsgálatok egyik speciális típusa a process, output és outcome evaluációs módszer mellett.
Az Európai Unió és a szociálpolitika c. tanulmány az Európai Közösségek és az Európai Unió létrejöttével és felépítésével foglalkozik, kitekintést adva az Unió demográfiai és szociálpolitikai jellemzőire, mint családszerkezet, elöregedés kérdése, nők és férfiak helyzete, migráció.
A kábítószer illegális használatával összefüggő veszélyek felismerése vezetett a Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására dokumentum elkészüléséhez, mely 2000 decemberében országgyűlési határozat rangjára emelkedett.
A tanulmány áttekinti a kialakult külföldi és magyarországi drogpolitikát, bemutatja a családra, társadalomra gyakorolt hatását.
A rendszerváltás után hazánkban a hajléktalan-ellátás első, kezdeti szakaszát a szállás és a fedél nyújtásának kizárólagossága motiválta.
A kutatás a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány által, a TÁMOP-5.5.4.A-09/1 „Befogadó média-képzési program romák és mozgássérültek munkaerő-piaci integrációjáért” című pályázat keretében készül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A kutatás a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány által a TÁMOP-5.5.4.B-09/1 „A diszkrimináció csökkentésének elősegítése a médián keresztül” pályázati felhívásán nyertes HOZZÁADOTT ÉRTÉK – Sikerek, eredmények, jó gyakorlatok a társadalmi befogadás terén című pályázat keretében készül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Célunk egy olyan kutatás készítése, amely feltárja a médiahatások és az állampolgári vélemények alakulása, magatartásmódok formálódása közötti összefüggéseket, valamint vizsgálja a romákat sújtó előítéletek megjelenését és a vizsgált célcsoport média-reprezentációját. A médiaprogramok hatékonyságának vizsgálata kvalitatív és kvantitatív szociológiai módszerekkel történik.
A kutatás az Ökotárs Alapítvány megbízásából és az Autonómia Alapítvány támogatásával készül. Célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok jellemzőinek vizsgálata, a pályázó szervezetek jellegzetes típusainak feltárása. A kutatás kvantitatív és kvalitatív módszerekkel vizsgálja a pályázatok tartalmát, költségvetését, a projektek innovativitását és a pályázó szervezetek fő jellegzetességeit. A kutatás az Alap pályázati adatbázisára épül, valamint tartalmazza a magyar civil szektorra vonatkozó főbb statisztikai adatok és kutatási eredmények áttekintését is.
A kutatás a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.2.1. Gyerekesély Projekt keretében készült. Célja a gyermekek napközbeni ellátásai és egyéb gyermekekre irányuló szolgáltatások kistérségi szinten történő feladatellátásának bemutatása a Téti kistérségben. A kutatás arra keresi a választ, hogy a vizsgált kistérség milyen módon tervezi és biztosítja a gyermekekkel kapcsolatos ellátásait és szolgáltatásait, hogyan jellemezhetjük a gyermekekre irányuló szolgáltatások esetében a szervezeti kultúrát, a biztosított szolgáltatások hogyan elégítik ki a kistérségben élő gyermekek és szüleik szükségleteit, különös tekintettel a hátrányos helyzetű családokban élőkre. A kistérség gyermekekre irányuló szolgáltatásai milyen szakmai elvek, filozófiák mentén működnek, valamint az egyes szolgáltatások a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból hogyan valósíthatók meg, mennyiben fenntarthatók?
A Kutatás a ’Ne hagyd magad 2’ projekt keretében valósul meg a Kézenfogva Alapítvány megbízásából. Célja a gyermekvédelmi rendszerben nagykorúvá vált, fogyatékossággal fiatal felnőttek helyzetének vizsgálata, oktatási, munkaerő-piaci, lakhatási, önálló életkezdési, támogatási stb. szempontból. Célja annak feltárása, hogy a gyermekvédelmi szakellátás rendszeréből (intézményes ellátás – gyermekotthon, különleges gyermekotthon – és nevelőszülői ellátás) milyen utak vezetnek/vezethetnek a felnőtté válással a szociális ellátórendszerbe, illetve az önálló élet megkezdéséhez. Milyen hiányok látszanak a fiatal felnőttek komplex rehabilitációjában az önálló életvezetés segítése terén, módszerekben, szolgáltatásokban, a segítségnyújtás módozataiban? A szakellátásból kikerülő fogyatékos fiatalok vonatkozásában milyen tényezők zárják ki a hatékony társadalmi részvételüket, az esélyegyenlőség és az egyenlő esélyű hozzáférhetőség érvényesülését?