A tanulmány betekintést ad a szociális ágazat nemzetközi, EU-s, hazai szabályozásába, különös figyelemmel a harmonizációs, koordinációs törekvésekre, azok időbeli változására. A tanulmány központi részét a TÁMOP projektek révén megvalósított/megvalósítandó rendszerfejlesztés, ágazati reform jelenti. A tanulmány célja tehát, hogy egy átfogó képet adjon a 2007-2013-as programozási időszakban, EU-s támogatásból megvalósult, a szociális (szak)igazgatáson belüli rendszerszintű, ágazati fejlesztésekről, azok eredményeiről. Tovább
Tanulmányok
Felsőoktatási expanzió és foglalkoztathatóság: vizsgálat hallgatói oldalról
A tanulmány a felsőoktatási expanzió hatásaival foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy az elmúlt évtizedek során hogyan alakult át a felsőoktatás szerepe, és milyen változások következtek be a diplomások foglalkoztathatóságában, a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatában. Kitér a bolognai folyamatra és arra, hogy a különböző diplomák milyen mértékben hasznosíthatók a munkaerő-piacon.
Kompetencia-fogalom használata és az interkulturális párbeszéd gyakorlata a szociális területen
A kompetencia legáltalánosabban egy szituációban való eljárási jogot vagy reagálási képességet jelent. Eredetileg a jogtudomány, a biológia és a pszichológia területén volt használatos, később átkerült más tudományok (szociológia, pedagógia, ergonómia) szakmai zsargonjába is. A közvélemény – és időnként a szakma képviselői – számára nehézséget jelent pontosan meghatározni, hogy miből áll a szociális munka.
Szakpolitikai diskurzus a gyermekek és az ifjúság ügyéről
Az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi változásai az életkor meghatározását jelentősen befolyásoló kettős folyamatot indukáltak, a biológiai érés korábbra tevődött, a társadalmi érés pedig kitolódott. Ezek a folyamatok magukkal hozták azt is, hogy megindult a gyermek- és ifjúkor eltérő problémáinak, szükségleteinek megismerésére, rendszerbefoglalására irányuló tevékenység is. Foucault megközelítésében a hatalom nem csak elnyomó, represszív lehet, hanem produktív is. A tanulmány azt vizsgálja, hogy miként értelmezhető az európai és nemzeti szintű kormányzási (irányítási) mentalitás a gyermekek és fiatalok jól-létének, társadalmi integrációjának elősegítése szempontjából, különös tekintettel a gyermekvédelmi gondozási háttérrel rendelkezőkre.
A szociális munka helye és lehetséges szerepe a pártfogó felügyelet rendszerében
A tanulmány a szociális munka és a kriminálpolitika kapcsolatára, azok kölcsönös egymásra hatásának vizsgálatára irányul. A kriminálpolitika fogalmi definiálásának bemutatását követően a kriminálpolitika és a társadalompolitika összefüggéseit vizsgálja. Ismerteti a hazai pártfogó felügyelet rendszerváltást követő kialakulását, jogalapjának megteremtését, működésének jogi környezetét. A tanulmány a pártfogó felügyelet jelenlegi helyzetének bemutatását követően a szociális munka helyének és lehetséges szerepének meghatározásával foglalkozik.
A gyermekvédelem története
A szerző tanulmányában a gyermekvédelem történetével foglalkozik nemzetközi és hazai viszonylatban. Bemutatja a gyermekvédelem, a nevelés történeti alakulását az őskortól kezdve a 20. század végéig. Betekintést ad a különböző korok gyermekképeivel, nevelési elméleteivel, a gyermekek szerepével a társadalomban. A tanulmányban nagyobb hangsúlyt kap a magyar gyermekvédelem, különösen a 20. században lezajló folyamatok. A szocializmus időszaka, illetve az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény kialakulásának folyamatához vezető időszak. A szerző bemutatja a jelenleg hatályos gyermekvédelmi törvényhez vezető utat és kitér arra is, hogy az átfogó szabályozás milyen elvek mentén jött létre.
Áldozatvédelem
Az európai áldozatvédő szervezetek alapgondolata szerint: „Ha a társadalom nem tudja megvédeni egyes állampolgárait attól, hogy bűncselekmény áldozataivá váljanak, akkor legalább, ha bajba kerültek, próbáljunk meg rajtuk segíteni.”
Népesedéspolitika, szegénypolitika, gyermekszegénység-politika
A tanulmány célja a rendszerváltástól napjainkig bemutatni és értékelni a családpolitikai beavatkozások (értékek, célok, eszközök, hatások) változását az egymást követő kormányzati ciklusok során. Ahhoz, hogy az egymást követő kormányok családpolitikai intézkedéseinek érték- cél-, eszköz-, és (mellék)hatásrendszerét értékelni tudjuk, tisztázni kell néhány alapfogalmat, illetve ezek egymáshoz való viszonyát. A döntések, intézkedések a családpolitikát általában 4 cél szolgálatába állíthatták, így népesedéspolitikai, szociálpolitikai (beleértve a gyermekvédelmet is), foglalkoztatáspolitikai, és társadalompolitikai célokat kitűző intézkedéseket különíthetünk el. Természetesen 1-1 ciklusra jellemző, hogy melyik célcsoport van túlsúlyban, illetve hogy ehhez milyen értékrend fogalmazódik meg. A bevezetett intézkedések hatása pedig jól mutatja, hogy a célhoz megfelelő eszközt választott-e az adott kormányzat, vagy esetleg mellékhatások jelentkeztek (esetleg ezek a mellékhatások szándékoltak).
Graffitik, firkák a Budai Várban és környékén
A tanulmány megírásának hátterét egy, a Budai Várban 2006-ban lezajlott graffiti-mentesítési akció adta. A tanulmány összefoglalja a graffiti jelenséget, nemcsak mint városvédelmi problémát, de társadalmi tünetet is, hiszen nehéz úgy védekezni a graffitik ellen, ha nem értjük az indíttatást, nem értjük a festők / rajzolók/ karcolók motivációit. A tanulmány két fő részből áll: egyrészt egy elméleti, fogalmi tisztázásból, másrészt egy empirikus részből, melynek alapját az I. kerületben tanuló – közel 300 – diák által kitöltött kérdőív adatainak elemzése adja.
Ingatlan-visszaélések hajléktalanná vált áldozatainak helyzete és jövőbeli kilátásaik
A tanulmány az ún. lakásmaffia fogalmi definiálása után az ingatlan-visszaélések hajléktalanná vált áldozatainak jelenlegi helyzetével, illetve jövőbeli kilátásaival foglalkozik, végül pedig bemutatja a segítő szakemberek által megfogalmazott megoldási javaslatokat a hajléktalanná vált áldozatok problémáinak rendezése érdekben.