A Tempus Közalapítvány Egyesületünket az alábbi kutatási feladattal bízta meg: az Erasmus+ Ifjúsági fejezetén belül megvalósuló Research-based Analysis of Erasmus+/YiA (RAY) nemzetközi hálózat ifjúságkutatási folyamatában való szakmai részvétel, valamint a Transnational Cooperation Activities ( TCA) tevékenységekhez kapcsolódó résztvevői kérdőívek elemzése. Tovább →

Az SOS Gyermekfalvak Magyarország megbízásából készült kvalitatív kutatás keretében a gyermekvédelmi rendszerből, elsősorban az SOS Gyermekfaluból kikerültek életútját, az intézményi ellátással / szolgáltatással, illetve az önálló életükkel kapcsolatos tapasztalataikat, emlékeiket kívántuk feltérképezni.

A kutatás keretében összesen 22 interjú készült. Az SOS Gyermekfaluban nevelkedettek közül 10 fővel készült félig strukturált interjú. Emellett megkerestünk 4 fiatalt, akik az állami ellátórendszerben nevelkedtek. Az interjú kérdései 5 fő témakörökre terjedtek ki: a fiatal felnőtt gyermekkora és a családdal való kapcsolata; az SOS Gyermekfaluval / állami gyermekvédelemmel kapcsolatban szerzett tapasztalatok; iskolai életút; önálló életkezdés és jelenlegi helyzet; jövőbeli tervek. Az önálló életkezdésre való felkészülés vonatkozásában figyelmet szentelünk a kapcsolati háló vizsgálatára, valamint az iskolai karrier és a jelenlegi helyzet megítélése kapcsán a munkaerő-piaci pozícióra is. Az SOS Gyermekfaluban nevelkedettek közül 4 főt arra kértünk, hogy jelöljenek meg egy-egy olyan szakembert, aki fontos volt számukra, illetve egy-egy kortársukat, barátjukat, aki családban nőtt fel, hogy az ő nézőpontjukat is megismerhessük.

A  kutatás célja a gyermekjóléti szolgáltatások megvalósításának értékelése, megvizsgálva a jelenleg alkalmazott módszerek hatékonyságát, javaslattétel  megfogalmazása a jelenleg használt módszerek eredményesebbé tételére a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében, a gyermekjóléti szolgáltatás eredményesebb feladat ellátása érdekében. A kutatás  kvantitatív és kvalitatív módszertanra épül.

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Támop – 5.4.1. projektjének keretében készítettünk kutatást. A gyermekvédelmi ellátások tervezésének, szolgáltatások és ellátások biztosításának hatékonyabb elosztását támogató felmérés célja volt, hogy egy olyan koncepciót dolgozzunk ki a gyermekvédelem rendszerének szolgáltatásszervezési gyakorlatára, amely rögzíti, hogy milyen szakmai elvek mentén, milyen módszerekkel lehet meghatározni az ellátási szükségletet, hogyan történik a szolgáltatási szükségletek kapacitásainak prognosztizálása, tervezése, ennek eredményeként a konkrét ellátási erőforrások meghatározása. A kutatás kvantitatív és kvalitatív módszerekre épült.

A kutatás a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány által, a TÁMOP-5.5.4.A-09/1 „Befogadó média-képzési program romák és mozgássérültek munkaerő-piaci integrációjáért” című pályázat keretében készül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Tovább →

A kutatás a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány által a TÁMOP-5.5.4.B-09/1 „A diszkrimináció csökkentésének elősegítése a médián keresztül” pályázati felhívásán nyertes HOZZÁADOTT ÉRTÉK – Sikerek, eredmények, jó gyakorlatok a társadalmi befogadás terén című pályázat keretében készül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Célunk egy olyan kutatás készítése, amely feltárja a médiahatások és az állampolgári vélemények alakulása, magatartásmódok formálódása közötti összefüggéseket, valamint vizsgálja a romákat sújtó előítéletek megjelenését és a vizsgált célcsoport média-reprezentációját. A médiaprogramok hatékonyságának vizsgálata kvalitatív és kvantitatív szociológiai módszerekkel történik.

Tovább →

A kutatás az Ökotárs Alapítvány megbízásából és az Autonómia Alapítvány támogatásával készül. Célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok jellemzőinek vizsgálata, a pályázó szervezetek jellegzetes típusainak feltárása. A kutatás kvantitatív és kvalitatív módszerekkel vizsgálja a pályázatok tartalmát, költségvetését, a projektek innovativitását és a pályázó szervezetek fő jellegzetességeit. A kutatás az Alap pályázati adatbázisára épül, valamint tartalmazza a magyar civil szektorra vonatkozó főbb statisztikai adatok és kutatási eredmények áttekintését is.

Tovább →

A kutatás a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.2.1. Gyerekesély Projekt keretében készült. Célja a gyermekek napközbeni ellátásai és egyéb gyermekekre irányuló szolgáltatások kistérségi szinten történő feladatellátásának bemutatása a Téti kistérségben. A kutatás arra keresi a választ, hogy a vizsgált kistérség milyen módon tervezi és biztosítja a gyermekekkel kapcsolatos ellátásait és szolgáltatásait, hogyan jellemezhetjük a gyermekekre irányuló szolgáltatások esetében a szervezeti kultúrát, a biztosított szolgáltatások hogyan elégítik ki a kistérségben élő gyermekek és szüleik szükségleteit, különös tekintettel a hátrányos helyzetű családokban élőkre. A kistérség gyermekekre irányuló szolgáltatásai milyen szakmai elvek, filozófiák mentén működnek, valamint az egyes szolgáltatások a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból hogyan valósíthatók meg, mennyiben fenntarthatók?

Tovább →

A Kutatás a ’Ne hagyd magad 2’ projekt keretében valósul meg a Kézenfogva Alapítvány megbízásából. Célja a gyermekvédelmi rendszerben nagykorúvá vált, fogyatékossággal fiatal felnőttek helyzetének vizsgálata, oktatási, munkaerő-piaci, lakhatási, önálló életkezdési, támogatási stb. szempontból. Célja annak feltárása, hogy a gyermekvédelmi szakellátás rendszeréből (intézményes ellátás – gyermekotthon, különleges gyermekotthon – és nevelőszülői ellátás) milyen utak vezetnek/vezethetnek a felnőtté válással a szociális ellátórendszerbe, illetve az önálló élet megkezdéséhez. Milyen hiányok látszanak a fiatal felnőttek komplex rehabilitációjában az önálló életvezetés segítése terén, módszerekben, szolgáltatásokban, a segítségnyújtás módozataiban? A szakellátásból kikerülő fogyatékos fiatalok vonatkozásában milyen tényezők zárják ki a hatékony társadalmi részvételüket, az esélyegyenlőség és az egyenlő esélyű hozzáférhetőség érvényesülését?

Tovább →