A három testvér és a szemetesek esete

Egyszer volt, hol nem volt. Volt egyszer egy család, a Hencidáék. Az öreg Hencidának volt három gyereke. Az öreg halála után úgy gondolta, a legidősebb gyermekére hagyja egész vagyonát, ami nem volt kevés. Olyan gazdag volt, hogy az egész országot, ha akarta volna, beteríthette volna hencidai koronával. Mivel ott ugyebár az volt a fizetőeszköz. Éppen ezért próba elé állította mindhárom gyerekét, hogy ki tudja választani, melyik a legrátermettebb vagyona öröklésére.
A próba roppant egyszerű volt. Az örökösöknek ki kellett választani a birodalom területén egy problémát, ami a nép érdekét és nem sajátjukat szolgálta.
A legidősebb gyermeke, Tóni, minden Hencidák Hencidákja lehetett volna a legrátermettebb. Mindenki tőle várta a nagy ötletet. Ugyebár egy ötlet nem csak úgy jön, mint a víz a csapból, vagy a szemetes minden hét keddjén. Mikor ezen gondolatok eszébe jutottak felkiáltott.
-Hát persze, a szemetes probléma!- kiáltotta Tóni.
Egyből összehívta az ország összes szemetesét egy gyűlésre. Nem is tehetett mást, mint hogy összehívja, mivel az országban éppen nem dolgoztak a szemétszedők. A baj csak az volt, hogy nem tudtak dűlőre jutni egy fontos kérdésben. Ki legyen a szemétkirály?
Az egyik fél a Jakoncai szemétbárót, míg a másik fél Humli grófot akarta a trónra. Ez a viszály több mint három hete tartott és azóta az országot ellepte a szemét, aminek következtében szemétdombok nőttek mindenhol. Ennek megoldást kellett találni.
Tónit sem ejtették a fejére. Mindjárt gondolt is egyet, ha nem kettőt. A két királyjelölt között úgy osztotta fel a birodalmat, hogy Jakoncai a műanyagot gyűjti össze, Humli pedig az üveget. A papírt pedig mind a ketten, így nem fognak tovább háborúskodni egymással.
Mindenki örömére ez a megoldás annyira elnyerte a tetszését a két szemetesnek, hogy Tónit azonnal megtették a birodalom környezetvédőjének és mind a mai napig őrködik az ország tisztasága és rendje fölött.
A másik két testvérről pedig azóta sem esett szó…


Szeméthegy, 15 éves