Tanulság a védelemről

Az egyik szép nyári reggelen Panka a marosi jegyző lánya sétálni indult az erdőbe. Volt egy olyan szokása, hogy a természetet szívesen látogatta. Így tett azon a reggel is, mikor furcsa dolognak lett szemtanúja. Egy kisfiú a hegy lábánál állt és rugdosta azt. Mivel az erdő szívében volt egy hegy is, amit nemigen látogattak az emberek. Ennek is megvolt az oka, miért. A hegy olyannyira magas és veszélyes volt, hogy aki megpróbálta megmászni az soha többet nem tért vissza.
Panka odalépett a fiúhoz és megkérdezte, hogy miért csinálja ezt. Jobb nem jutott eszébe.
- Azért csinálom, mert az apukám nem jött vissza soha, miután megpróbálta megmászni -felelte a fiú.
- Ezért rugdosod? - kérdezte Panka
- Miért nem lenne jobb? – hangzott az ingerült válasz
- Csak mert ha bántod, ami körülötted van, attól nem lesz jobb se neked, se pedig a környezetednek – felelte
- Gondolj csak bele, ha most tüzet gyújtasz jobb lesz az apukádnak?
- Nem!- vágta rág a fiú
- Jobb lesz a környezetednek?
- Természetesen nem, mivel minden elromlik - vágta rá már ingerülten a gyermek
Panka felnevetett és újból megkérdezte:
Érted már? Ha bántod a környezetet és kárt teszel benne, akkor senkinek se lesz jobb, csak rosszabb.
A fiú is felnevetett és a fejéhez csapott, hogy eddig nem értette. Kéz a kézben sétáltak haza, ahol már az apuka várta a fiút.
Ezért van értelme kímélni a természetet, hiszen nem tehet a mi cselekedeteinkről.


Napsugár, 15 éves