Nevelőanyámnak

Köszönöm néked, hogy mindig velem voltál
Köszönöm néked, a sok évi törődést
Köszönöm néked, a sok kedves ölelést.

Köszönöm néked, hogy két kezeddel óvtál.
S ha néha rosszat tettem, akkor sem szóltál
Köszönöm néked, hogy a jó útra tereltél,
bármi is történt, csak a jóra neveltél.

Óvtál s vigyáztál áhított szeretettel
S ha csúnyán elbuktam, te mellettem álltál
S zokszó, hang nélkül rám vártál.
Volt egyszer, hogy hibáztam, nem is egyszer,
de te mindig segítettél nekem.
Féltő karjaid közt mindig elbújhattam,
s a világról mindent megtudhattam.
Most már nagylány lettem.
Hogy mondjak köszönetet?
Ígérem, a választ hamar megleled.

Drága nevelőanyám köszönöm, hogy felneveltél.
Munkáddal és erőddel a vállamról terhet levettél,
S megtettél értem, amit csak tehettél.
Megmutattad nékem a helyes utat,
s hogyha majd én egyszer édesanya leszek,
tudni fogom, hogy hogyan is bánjak egy gyermekkel.

Majd egyszer nem azért nevelek gyermeket,
hogy kioltsa egy másik ember életét
Vagy hogy egy véres csatában a gránát tépje szerteszét.

Nem azért nevelem, hogy megbántson másokat.
Gondolkoztam rajta, gondolkoztam sokat.
Nem engedem, hogy könnyes legyen két szeme,
Vagy, hogy szennyes vértől mocskos legyen két keze.

Azt akarom, hogy szeressen, úgy ahogyan én.
Azt szeretném, hogy szemében mindig ott égjen a fény.
Szívemben legyen, legyen szeretet, s az évek múltán
gyermekeinek mondja el ugyanezt.

Nevelőanyám, ne érjen sohasem miattam bánat.
Lássak a szemedben boldog örömkönnyet.
Ne lássalak soha búsnak, szenvedőnek.
Nevelőanyám, ha megbántottalak,
most térden állva kérek bocsánatot,
Mert nem tud úgy ápolni a világon senki,
mint te tudsz engem gondozni.
Nevelőanyám, hálás szívvel állok eléd e szép napon,
Hogy munkádat megköszönjem, ez a legjobb alkalom.
A jó anyákról énekelenek ma mindenütt a dalok
Boldog vagyok, hogy e szép napon én is felszólalhatok.
Nevelőanyám, ha megnövök, majd gondolok rád,
hogy megmutattad az élet rögös útját


Aloe Vera, 13 éves