Get Adobe Flash player

SOS Gyermekfalvak Magyarország

Magyarországon az 1983-ban történt alapítás után először Battonyán (1986), majd Kecskeméten (1990) és Kőszegen (1993) jöttek létre SOS gyermekfalvak 10-12 családi házzal és saját háztartásukban élő nevelőszülői családokkal. 1994-ben megnyílt a szegedi, 2003-ban a séi, 2012-ben a kecskeméti, 2014-ben pedig a helvéciai ifjúsági ház. 2015-ben nyitották meg a kecskeméti gyermekek átmeneti otthonát illetve a battonyai gyermekfalut átköltöztettük Orosházára. Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa által fenntartott hálózatokban és ifjúság házakban ma közel 400 gyermek és fiatal él. Családmegerősítő programokat működtetnek mintegy 100 gyermek családjai számára Battonyán, Orosházán és Kecskeméten.
A Rubeus Egyesület az SOS megbízásából 2016-ban egy kutatást készített, amelynek fókuszában a gyermekvédelemből kikerült fiatal felnőttek életútjának alakulása áll.

 

Gyermekvédelemből kikerült fiatal felnőttek életútjának vizsgálata

Az SOS Gyermekfalvak Magyarország megbízásából készült kvalitatív kutatás keretében a gyermekvédelmi rendszerből, elsősorban az SOS Gyermekfaluból kikerültek életútját, az intézményi ellátással / szolgáltatással, illetve az önálló életükkel kapcsolatos tapasztalataikat, emlékeiket kívántuk feltérképezni.

A kutatás keretében összesen 22 interjú készült. Az SOS Gyermekfaluban nevelkedettek közül 10 fővel készült félig strukturált interjú. Emellett megkerestünk 4 fiatalt, akik az állami ellátórendszerben nevelkedtek. Az interjú kérdései 5 fő témakörökre terjedtek ki: a fiatal felnőtt gyermekkora és a családdal való kapcsolata; az SOS Gyermekfaluval / állami gyermekvédelemmel kapcsolatban szerzett tapasztalatok; iskolai életút; önálló életkezdés és jelenlegi helyzet; jövőbeli tervek. Az önálló életkezdésre való felkészülés vonatkozásában figyelmet szentelünk a kapcsolati háló vizsgálatára, valamint az iskolai karrier és a jelenlegi helyzet megítélése kapcsán a munkaerő-piaci pozícióra is. Az SOS Gyermekfaluban nevelkedettek közül 4 főt arra kértünk, hogy jelöljenek meg egy-egy olyan szakembert, aki fontos volt számukra, illetve egy-egy kortársukat, barátjukat, aki családban nőtt fel, hogy az ő nézőpontjukat is megismerhessük.

Gyermek- és ifjúságvédelmi Tanulmányok

A Gyermek- és ifjúságvédelmi Tanulmányok c. könyvsorozat elindításával az volt a célunk, hogy elsősorban Egyesületünk kutatóműhelyében készült kvalitatív és kvantitatív kutatási eredményeinket mutassuk be, amelyek a család nélkül felnövő gyermekek és a gyermekvédelem rendszeréből kikerülők helyzetét, családdal kapcsolatos tapasztalatait, oktatási részvételét, társadalmi integrációs esélyeit tárják fel.

 

Tovább →

Rendszerszintű ágazati reform a kiemelt projektek tükrében

A tanulmány betekintést ad a szociális ágazat nemzetközi, EU-s, hazai szabályozásába, különös figyelemmel a harmonizációs, koordinációs törekvésekre, azok időbeli változására. A tanulmány központi részét a TÁMOP projektek révén megvalósított/megvalósítandó rendszerfejlesztés, ágazati reform jelenti. A tanulmány célja tehát, hogy egy átfogó képet adjon a 2007-2013-as programozási időszakban, EU-s támogatásból megvalósult, a szociális (szak)igazgatáson belüli rendszerszintű, ágazati fejlesztésekről, azok eredményeiről. Tovább →

Műhelytanulmányok

Műhelytanulmányok sorozatunk harmadik tanulmánykötete a szolgáltatásszintű indikátorokkal foglalkozik. A Szolgáltatási indikátorok tesztje című projekt célja a 2015-ös munka keretében kifejlesztett szolgáltatási indikátorok tesztelése állami és nem állami fenntartású különböző szakellátási intézményekben és a nevelőszülői ellátásban. Ennek keretében az egyes ellátástípusokra kidolgozott indikátorlista alapján kérdőíves mérőeszközt készítettünk, majd 12 szakellátási egységben teszteltük állami és nem állami fenntartásban működő intézmények és hálózatok körében. A kutatás keretében  végiggondolásra került egy minőségbiztosítási szempontsor is, mely az intézményi szintű mérések területi munkába való bevezetését alapozhatja meg.

 

Szolgáltatási indikátorok tesztje a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében

 

 

A Műhelytanulmányok első két tanulmánykötete a gyermekjóléti szolgálatok feladatellátását tekinti át egy komplex módszertanra épülő kutatás és ehhez kapcsolódó szakértői tanulmányok által, értékelve a szolgáltatások megvalósulásának módját, valamint a gyermekjóléti szolgáltatásokban jelenleg alkalmazott módszerek hatékonyságát.

 

A gyermekjóléti szolgálatok feladatellátásának szakmai támogatása

A gyermekjóléti szolgálatok feladatellátásának értékelő elemzése országos szinten

 

A gyermekjóléti szolgálatok feladatellátásának vizsgálata

A  kutatás célja a gyermekjóléti szolgáltatások megvalósításának értékelése, megvizsgálva a jelenleg alkalmazott módszerek hatékonyságát, javaslattétel  megfogalmazása a jelenleg használt módszerek eredményesebbé tételére a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében, a gyermekjóléti szolgáltatás eredményesebb feladat ellátása érdekében. A kutatás  kvantitatív és kvalitatív módszertanra épül.

A gyermekvédelmi ellátások tervezésének, szolgáltatások és ellátások biztosításának hatékonyabb elosztását támogató felmérés

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Támop – 5.4.1. projektjének keretében készítettünk kutatást. A gyermekvédelmi ellátások tervezésének, szolgáltatások és ellátások biztosításának hatékonyabb elosztását támogató felmérés célja volt, hogy egy olyan koncepciót dolgozzunk ki a gyermekvédelem rendszerének szolgáltatásszervezési gyakorlatára, amely rögzíti, hogy milyen szakmai elvek mentén, milyen módszerekkel lehet meghatározni az ellátási szükségletet, hogyan történik a szolgáltatási szükségletek kapacitásainak prognosztizálása, tervezése, ennek eredményeként a konkrét ellátási erőforrások meghatározása. A kutatás kvantitatív és kvalitatív módszerekre épült.

 

Felsőoktatási expanzió és foglalkoztathatóság: vizsgálat hallgatói oldalról

A tanulmány a felsőoktatási expanzió hatásaival foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy az elmúlt évtizedek során hogyan alakult át a felsőoktatás szerepe, és milyen változások következtek be a diplomások foglalkoztathatóságában, a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatában. Kitér a bolognai folyamatra és arra, hogy a különböző diplomák milyen mértékben hasznosíthatók a munkaerő-piacon.

 

Tovább →

Életmód tábor: Kányavár

Kányavár a Zalai-dombság egyik kicsi települése, a Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Lenti városa által alkotott háromszögben, Páka község szomszédságában, az Alsó-Válicka patak völgyében található, erdők és mezők ölelésében.

Vidéki életre nevelő táborunk célja, hogy a gyermekvédelemben élő gyermekeket megismertessük a vidéki élet mindennapjaival, munkatevékenységekkel.

Tovább →